Wonder?Woman

Hazai tervezők, akik mertek nagyot álmodni

A mai bejegyzésem főszereplője két, frissen debütált tervező, akik művészi szempontból egy olyan új vonalat képviselnek, amire itthon kevés példa van. Manapság, amikor minden pótolható, ruhadarabjainkat és ékszereinket is néhány használat után a gardrób mélyére, vagy minőségi hiányosságok miatt a szemetesbe dobjuk, talán nem meglepő, hogy fokozatosan kialakul az igény az értékálló, és értéket képviselő holmik iránt. Tervezőkkel beszélgetni, számomra minden esetben üdítő élmény, mert olyan történetekkel találkozom ilyenkor, melyek iránymutatásul szolgálhatnak sok fiatal számára, akik még csak keresik a saját útjukat.

Egyikük, Eszter, aki tízéves kora óta szoros kapcsolatban áll a művészettel, elsősorban a rajzzal és a festészettel, nagyjából fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a vendéglátóipar taposómalmát, a reggeltől-estig tartó stresszes munkát, és valami olyanba kezd, amit igazán szeret. Az ilyen történetek első olvasásra mindig meseszerűek, de aki valaha hozott már meg hasonló döntést, pontosan tudhatja, hogy sosem könnyűek, és megannyi áldozattal járnak. Hobbiból nem lesz egyik napról a másikra pénzkereseti lehetőség, a szerencse és a kitartás az, ami idővel azzá teszi.
Korábbi tanulmányait, a festészetet, és a textiltervezést kombinálva nagy kedvencével, az utcai művészet és a graffitik látványos világával, születtek meg mára védjegyévé vált nagyszemű figurái, Marcsika és Queenie. A kréta-akril-aerosol spray vegyes technikájával készült alkotások az utóbbi időben már ruhákra, nehézselyem alapra nyomott változatban is elérhetőek. Valahol itt léptem a képbe én, és azonnal lecsaptam az egyik első ilyen csodára, mert büszkén mondhatom, hogy szinte s kezdetektől követem Marcsikáék karrierjét. 😉

Másik főszereplőmet, Anikót – akinek BaG névre keresztelt kollekciójával az előző bejegyzésemben már találkozhattatok – viszont épp a munkája inspirálta, hogy kiegészítők tervezésébe kezdjen. Régóta foglalkoztatta a környezettudatosság, és az, hogy másnak talán értéktelen, kidobásra szánt anyagokból, valami újat és értékállót alkothasson. Az első prototípus, amit készített, egy kézitáska volt,  ami hagyományos, minden háztartásban fellelhető hulladékanyagokból (csomagolóanyagból, újságból) készült. A további darabok kivitelezése pedig igazi kihívás volt, hiszen egy PVC fóliákat forgalmazó cégnél dolgozik, ahol az alapanyagok mindenféle variációban adottak voltak, így csak rajta múlt, hogy mit hoz ki belőlük. A környezetében még most is vannak, akik furcsállják új szenvedélyét, de így van ez talán minden esetben, amikor valaki egyik napról a másikra lép rá a számára kijelölt útra. Vidám, változatos stílus, és modern színvilág jellemzi kreációit, de az sem jelentett számára gondot, amikor legutóbb megkértem, hogy külön a fotózásunk kedvéért vintage ékszereket tervezzen. 

Kettejük munkáiból állítottam össze a legutóbbi fotózásunk outfit-jét, amivel stílusban és mondanivalóban is maximálisan tudok azonosulni.

 

IMG_0781

Fotók: Éva Halász Photography

Smink: Rebeka Nagy

Póló: Eszter Varga

Ékszerek és kiegészítők: BaG

 

IMG_0759 IMG_0777 IMG_0761IMG_0762-2 IMG_0769IMG_0768-2 IMG_0800 IMG_0802

 

Ha tetszett az írás, és szeretnéd nyomon követni a Wonder?Woman blog eseményeit, a blog Instagram, valamint Facebook oldalához itt tudsz csatlakozni.

Üzenet/Együttműködés: wonderwomanblog@yahoo.com

 

Mentés

Mentés

Mentés

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!