Wonder?Woman

A legújabb trend: Love story-fotózás házasoknak!

Az elmúlt egy hónapom – ahogy azt talán egészen pontosan nyomon is követhettétek – a záróvizsgák bűvöletében telt. Megfogadtam, hogy ha mindennek vége, szakítok némi időt a pihenésre, és persze a blogra is, aminek kapcsán mindez idő alatt rengeteg ötlet halmozódott fel.

 Mindehhez hűen ma, a szabadnapomon egy gyönyörű virágoskertből írok, a füvön fekve, körülöttem pedig csicseregnek a madarak. Ahogy ezt leírtam igen, én is pontosan érzem a szirupos jelleget, de erre vártam már időtlen idők óta. Nemrég lapoztam végig a legutóbbi fotózásunk anyagát, és bár előfordul, hogy nehezen tudok választani a képek közül, ezúttal a szokásosnál is nehezebb dolgom volt.

Évi, a fotósom nemrég egy különleges ötlettel állt elő, amire azonnal felcsillant a szemem. Arról beszélgettünk, hogy ugyan ma már páratlan lehetőségek állnak rendelkezésre az esküvői fotózásokat illetően, mind a helyszín, mind pedig az utómunkálatok tekintetében, de mi a helyzet azokkal, akiknek erre anno nem volt lehetőségük? Talán ők is szívesen újraélnék ezeket a pillanatokat, némileg kiszakadva a hétköznapokból, de már az esküvői hercehurca terhe nélkül. Mi például nagyjából negyven percben letudtuk az egészet, mert babonából nem szerettem volna hamarabb megmutatni a ruhámat leendő férjemnek, a násznépet pedig nem illett váratni. És ugyan lett néhány jó képünk, valahogy az volt az érzésünk, hogy mindebből többet is ki lehetett volna hozni.

Most viszont, majdnem négy évvel a nagy nap után, újra vállalkoztunk a feladatra, immár időkorlát és mindenfajta elvárások nélkül, egy igazi “lávsztori-fotózás” keretein belül. Egy gyárépület vintage stílusban berendezett stúdiójában találkoztunk, és alig győztünk választani a hangulatosabbnál hangulatosabb hátterek közül, melyek Évi utómunkálatainak köszönhetően szinte életre keltek. Az ékszereket a BaG tervezője készítette, részben újrahasznosított anyagokból, és szinte biztos vagyok benne, hogy fogtok még nálam bővebben is olvasni róla, mert ez az a fajta művészet, amivel 100%-ban tudok azonosulni. A koszorúmat pedig Ginappi, akitől már nem első ízben rendelek, hiszen készített már nekem feliratos vállfát karácsonyi ajándéknak, Manó álomfogóját, de csentem tőle ötletet anyák napjára is, mert egy biztos: kreativitásban szinte verhetetlen! És tudom, munkahelyi ártalom, de annyira beleszerettem ebbe a két Nana’s maxiruhába, főleg miután megláttam a helyszín képeit, hogy vétek lett volna tovább keresgélnem az outfit-et illetően.

 

IMG_0495

Fotók: Lávsztori-fotózás házasoknak

Smink: Rebeka Nagy

Maxiruhák: NANA’S

Ékszerek: BaG

Virágkoszorú: Ginappi

 

IMG_0345-2 IMG_0412IMG_0361 IMG_0424 IMG_0476 IMG_0507 IMG_0508 IMG_0524 IMG_0556-2 IMG_0565 IMG_0569IMG_0374 IMG_0589-2 IMG_0632 IMG_0643-2 IMG_0651 IMG_0666-2 IMG_0673-2 IMG_0674 IMG_0736-2

Ti is vállalkoznátok hasonlóra?

Ha tetszett az írás, és szeretnéd nyomon követni a Wonder?Woman blog eseményeit, a blog Instagram, valamint Facebook oldalához itt tudsz csatlakozni.

Üzenet/Együttműködés: wonderwomanblog@yahoo.com

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!