Wonder?Woman

Így válogass egy használtruha-üzletben!

Sajnos messze magunk mögött hagytuk azokat az éveket, amikor a női ruhaboltok hosszú távú befektetést ígértek egy-egy kiválasztott öltözék megvásárlása okán. Ezt az élményt ma már a magasabb kategóriájú butikok, a tervezői darabok és néhány import “second hand” áru garantálja.

Arról már a praktikus vásárlásról szóló írásomban említést tettem, hogy néhány ismert üzletet még jó ideig messziről kerülni fogok, azon prózai oknál fogva, hogy az ott beszerzett darabok olykor még az első mosást sem érték meg, mielőtt elindultak a bolyhosodás útján. Biztosan sokan észrevettétek már, hogy a férfi szekció kínálta termékek sokkal tartósabbak, és  még évek múltán is a ruhatár részét képezik. Téves az az elképzelés, hogy a férfiak okosabban vásárolnak, és ezért környékezik meg ritkábban a boltokat. Egyszerűen arról van szó, hogy a legtöbb női üzlet ma már a “Vásárolj minél többet akciósan!” elvet követi, hiszen a gyengébb minőségű anyagoknak köszönhetően egész évben tartható a 30% kedvezmény, és a hölgyek szinte már beletörődtek, hogy kéthavonta le kell cserélniük a még szinte frissen vásárolt holmikat. A felsők, és pamutruhák bolyhosodnak, a nadrágok ülepe nagyjából egy kávézás alkalmával nyúlik ki, a cipők orráról lepattog a festék, vagy a mosás előtt még csípő alá érő pulóver igénytelen köldökvillantó ronggyá válik. Ez alól pedig sajnos sokszor a drágább, nagy múltra tekintő márkák sem képeznek kivételt.

Nem vagyok hajlandó elfogadni, amikor valaki azt hajtogatja, hogy meg kell érteni ezt a trendet, mert a kínai termékek máskülönben kiszorítják őket a piacról, mert hiszek abban, hogy a magyar nők nem csupán különleges szépségükről híresek, ugyanennyire igényesek is, de legalábbis nem a saját pénztárcájuk ellenségei. Mert a ruhatár folyamatos cseréjéjének, pótlásának finanszírozása bizony klasszisokkal magasabb összeget emészt fel, mint a tudatos, de minőségi vásárlás. Érdemes megnézni a címkéket, az anyagok összetételét, vagy egyszerűen csak végigsimítani egy anyagon, és már a laikus szemnek feltűnhet a turpisság.

Szemes Nóra posztjai keltették fel az érdeklődésem az egyik hazai, használt ruhákat forgalmazó üzletlánc iránt. Kezdetben volt egy kis ellenérzésem, és gyűjtöttem korábban negatív tapasztalatokat, de úgy döntöttem, hogy teszek egy próbát. Mióta elindult a blog, és az iskolában is egyre többet foglalkozunk szabásvonalakkal, anyagtípusokkal, azok összetételével, már több tucat vállfán sorakozó ruha közül kiszúrom a minőségit. Az üzletben gyakran látom, ahogy a vásárlók türelmetlenül, egymáson szinte keresztüllépve lapozgatják végig a sorokat, majd mindenféle koncepció nélkül plafonig felpakolva iramodnak meg a próbafülkék felé, vagy épp csüggedten távoznak.

Mi alapján válogassunk egy használtruha-üzletben?

 

Egy korábbi írásomnak köszönhetően olykor leltárt készítek az aktuális ruhatáramról, ezért pontosan tudom, hogy mire van szükségem (ez persze nem jelenti azt, hogy csak azt veszem meg…).  A vásárlásra ilyenkor – még ha csupán egy inget keresek is – mindenképpen rászánok legalább egy órát. Nem a kisfiammal megyek, aki amúgy is sikítófrászt kap a ruhaüzletektől, és nem telefonálom végig az időt, hanem nyugodtan sétálok a sorok között, és a kitűzött célok között nem szerepel, hogy az egész bolt kínálatát átböngésszem. Ha megtetszik egy különlegesebb darab, minta, szabásvonal, akkor következő lépésben megnézem az anyagot, és végső megerősítésként megnézem a címkét, mielőtt magammal vinném a próbafülkébe. Négy-öt kifejezetten megbízható angol márka van, ami még sosem okozott csalódást, tudom, hogy tartós minőséget remélhetek tőlük. Mindig az egyedit keresem, és az egyszerű eleganciát. Hatnál többet sosem választok ki egyszerre, ez az a mennyiség, ami felett még egyszerű döntést hozni. És csak ezután következik a próba. A “talán jó lenne, ha fogynék két kilót” szerelésektől könnyes búcsút veszek, és csak olyat választok ki, ami az alak- és színtípusomnak megfelel, illetve, amit legalább két otthoni darabommal tudok párosítani.

A következő fotón szereplő ruhák mindegyikét – a nadrágot leszámítva – ezen logika mentén választottam ki, kettőn közülük még az eredeti címke függött. (Összértékük nem haladta meg a tízezer forintot.)

 

11851243_10207178719526899_94522529_n

 

A legújabb kedvencem pedig ez a taft alsószoknyás Vero Moda ruha, ami a több réteg ellenére is meglepően könnyed viselet, nagyon kényelmes, és tökéletes választás volt a hétvégi randinapunkra, a Kopaszi gát naplementéjének vibráló színeihez.

 

11844091_10207178336637327_760531178_n

 

11830933_10207178335717304_1335237889_n

 

11845947_10207178335877308_1426926922_n

 

11824271_10207178348997636_218005661_n

 

11844012_10207178337357345_71759334_n

 

11851262_10207178432599726_240267272_n

 

Ha tetszett az írás, és szeretnéd nyomon követni a Wonder?Woman blog eseményeit, a blog Instagram, valamint Facebook oldalához itt tudsz csatlakozni.

Üzenet/Együttműködés: wonderwomanblog@yahoo.com

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. River Island, Petit Collection, Dorothy Perkins, Warehouse a kedvenceim 🙂

  2. Pink Dust says:

    Mik azok a márkák, amikben megbízol?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!